Árpád - egy gárdista naplója

Szebb jövőt adjon a Magyarok Nyilai Istene drága barátaim, de hovatovább Balog Artúr! Akinek ugyan csak a névrokona, Balog Levente kerül be hamarosan az elismert Magyar Gárda nagymagyarországi szervezetének békési egységébe, de akkor is, Budaörsön még lehet esélye, én azt mondom, hogy jöjjenek közénk a jobboldali liberáliso cigányok, jöjjenek a baloldali cigányok, a zöld cigányok, mozduljunk el az egy százalékról, legyünk népszerűek mindenkinél, és sorakozzunk fel egy emberként.

Azért is fontos ez, mert mi, gárdista és más nemzeti érzelmű fiatalok, azon belül is Szilárd, Imre és én, és majd mások is csatlakoznak, ha a lakásukban kisebb lőgyakorlatot tartunk, előre akarjuk hozni a választásokat. Azt akarjuk, hogy hamar megbukjon ez a bankár bérenc származású kormány, hogy mihamarább más kormányozzon. Ez a más persze csak Viktor lehet, aki minket két egy pofon nyomán hazazavarna, de egyrészt ezt korunk Horthyjaként tenné, másrészt.



Lényeg a lényeg, a korai választásért (én hajnalban kelek a nappal együtt, nekem mindegy) cserébe mi új szervezetet hoztunk létre a gárda keretén is túlmenően. az a nevünk, hogy Magyar Ifjúságért Mozgalom, és ahogy kedvenc Hunhir internetes portálunknak megírtuk, milliós embertömeget várunk be nem jegyezve, egyelőre. A MIM mi vagyunk, wir sind das Jugend. A hangsúly a kikényszerítés szón van, abban nagyon jók vagyunk, múltkor is amikor egyenruhában mentünk végig Pusztanádasd főterén, minden cigány elbújt a házába, úgy kellett őket egyenként előbányászni, hogy külön-külön a fülükbe mondjuk , hogy nem fenyegetünk mi senkit.

A MIM megalakítására külön , egyenruhában összegyűltünk százan a Hősöm terén, ahol egyben állománygyűlést is tartottunk. Imre javasolta a szakaszegység parancsnokunknak, hogy kicsit lőjünk az ott szántszándékkal gördeszkázó  fiatalokra, de ő lebeszélt minket, mondván, hogy akkor hogy lesz meg az egymillió fiatal a Kossuth téren. Ez mondjuk igaz. 

Így nézett ki, amikor megalakítottuk a MIM-et a Hősöm terén. Az ott baloldalt szélen az önök Árpádja:



Úgyhogy mi azt akarjuk, hogy legyen végre valami nagyszabású és elsöprö, ha már a tavalyi Kossuth téri elsöprés nem volt az. Mert nem szeretjük a hazug és egyben népnyúzó kormányt, aki alatt szabadon azt csinálunk, amit csak akarunk. Még nyár előtt el kell kergetnünk a bérenc származásúakat akik a gyarmati sortot előállítják. 

Anyám 2 nap után lemondta  a Blikket és megint visszaelőfizetett a Népszavára. Úgy kell neki. Nem mondtam rá semmit, mégiscsak az anyám lenne. Imrének eszébe jutott, nem kéne-e újra bevonni a tevékenységi körünkbe Bencsik Andrást, mire Szilárd csak annyit mondott, hogy akkor már inkább a Deutsch-Für Tamás. Mélyen hallgattunk.

Úgyhogy indulás, drága barátaim, mondaná egy blogtársunk. Találkozunk a Kossuth téren!